Értelmileg sérült gyermeket nevelő szülőként - előbb vagy utóbb – szembe kell néznünk azzal az élethelyzettel, amikor gyermekünk - legjobb esetben húszéves kora körül - kikerül annak az oktatási intézménynek a védő falai közül, amelyek között hosszú éveket töltött nagy figyelemmel, gondoskodással és szeretettel körülvéve.
Az iskola szakembereinek következetes, folyamatos és kitartó pedagógiai munkájának köszönhetően az itt töltött évek gyermekeink fejlődésében számottevő javulást, előrelépést hoztak. Az elért - sok esetben nem annyira látványos, nem egyik pillanatról a másikra bekövetkező – eredmények mögött Mi szülők, tudjuk, milyen óriási erőfeszítések húzódnak meg.
Az iskolai oktatási rendszerből kikerülő értelmileg akadályozott fiatal további sorsát illetően a szülői magatartás nagyon eltérő lehet.
Sok szülő számára az a legmegnyugtatóbb megoldás, ha gyermekét mindaddig ellátja, gondozza, amíg azt saját egészsége lehetővé teszi. Vannak szülők, akik nagymértékben építenek a testvéri – rokoni kapcsolatokra a gyermek ellátását, felügyeletét illetően. Úgy véljük, hogy az így gondolkodó szülői felfogást tisztelni kell, és el kell fogadni.
A szülőkkel folytatott beszélgetésekből az is világosan kiderült, hogy sok szülő vagy egyáltalán nem gondolkodott még el a „Hogyan tovább?” – kérdésen, vagy nem talál más megoldást, mint az otthoni, vagy a későbbiekben - szükség esetén egyedüli lehetőségként - az intézeti ellátási formát.
Találkoztunk olyan szülői szemlélettel is, amely teljességgel felülről, mintegy az állam kötelességeként értelmezi a probléma kezelését.
…És nyilván nem teljes a kép arról, hogy mennyire különbözően közelítjük meg az iskolát elhagyó gyermekeink további sorsát illető kérdést: „Hogyan tovább?”
A „HÍD A JÖVŐBE” Értelmi Sérülteket Segítő Közhasznú Alapítványt - mint arról feltehetőleg sokan hallottak – szülői kezdeményezés hívta életre 2002. szeptemberében azzal a nemes szándékkal és elhatározással, hogy elősegítse az értelmileg sérült emberek társadalmi integrációját, előmozdítsa a többségi társadalom általi elfogadottságukat, valamint életkörülményeik javításának feltételeit az Ő általuk is megélhető teljesebb, boldogabb élet reményében.
Az Alapítvány kiemelt feladatának tekinti annak a lakóotthonnak a létrehozását, amely a törvényi előírásokkal összhangban alternatívát kínál az oktatási rendszerből kikerülő értelmileg sérült fiatalok további sorsát illetően.
A szociális ellátásokat szabályozó 1993. évi III. tv. módosításának eredményeképpen bővült az ellátási formák köre, a törvény az ellátórendszerbe beemelte a lakóotthon fogalmát.
A lakóotthon a törvény megfogalmazása szerint 8-12 fő elhelyezésére szolgáló, tartós bentlakást nyújtó intézmény, amely az ellátottak életkorának, egészségi állapotának megfelelő ellátást biztosít. A bekerülés alsó korhatára l6. életév, felső korhatára az elhelyezésre kerülő személyre irányadó nyugdíjkorhatár elérése, ha a személy önmaga ellátására legalább részben képes.
Mi indította el a lakóotthon teremtés gondolatát?
Minden szülőben természetesen működik a gyermekeiről való gondoskodás ösztöne. Az egészséges gyermeket nevelő családokban a szülők – lehetőségeikhez mérten – igyekeznek gyermekeik életkezdését elősegíteni / életbiztosítást kötnek, takarékoskodnak stb./. Egészséges gyermekek esetében nagyon fontos, hogy a szülők tudomásul vegyék – bármily fájdalmas is -, gyermekük felnőtté vált, önálló életet kezd, és „ el kell őt engedni”, nemcsak fizikai értelemben, hanem érzelmileg is, hogy valóban saját életét élhesse.
Miért kellene másként gondolkodnia a szülőknek a fogyatékos gyermek jövőjét illetően? - vetődött fel az újabb kérdés.
A sérült fiatalnak is joga van arra, hogy olyan körülmények között éljen, ami legjobban közelíti a szokásos társadalmi normákat, ahol a gyermek jól érzi magát. …Legföljebb más környezetbe, más feltételrendszer közé kell helyezni a sérült gyermeket ahhoz, hogy Ő is élhesse az önálló életét
A következő kérdés, amit meg kellett válaszolnunk: Mi a legjobb megoldás a gyermek számára?!
Kiemelt szempontja volt a lehetőségek mérlegelésének, hogy minimálisan biztosított legyen a gyermek szellemi kondíciójának szinten tartása ill. ha lehetséges, annak további fejlesztése, valamint az, hogy életét értelmesen, tartalmasan élhesse, éppúgy, mint egészséges embertársai.
Gyógypedagógus szakemberek Hollandiában szerzett tapasztalatai és az onnan származó irodalmi anyagok, valamint a Magyarországon már évek óta működő lakóotthonokban tett látogatásaink tapasztalatai számunkra egyértelművé tették, hogy a lakóotthoni ellátási forma az egyetlen követendő megoldás. Időközben a szociális jogszabályi háttér is megteremtette ennek a jogi alapjait.
A kiscsoportos lakóotthonok előnyeit a nagylétszámú intézeti formával szemben röviden a következőképpen lehetne összegezni:
A lakóotthonok családiasabb, természetesebb életmódot tesznek lehetővé. A gondozottakkal való bánásmód és kontaktus sokkal személyesebb és egyénibb jellegű. A személyes élettér nagysága /min. 8 m2/ biztosítja a gondozottak intimitását. A gondozottak számára passzív szerep helyett aktív életformát kínál, amennyiben az otthon életébe képességeik függvényében aktívan kapcsolódhatnak be, amely növeli önbecsülésüket, növeli önállóságukat, kibontakoztathatja rejtett képességeiket.
A szervezett formában történő foglalkoztatásuk – munkaterápiás, kulturális, sport foglalkozásuk életüket tartalmasabbá, teljesebbé teszik. A közösségi létformából adódóan az otthonlakók személyes kontaktusban élnek, kölcsönösen segítik egymást, de függnek is bizonyos mértékig egymástól, állandó közöttük a kommunikáció, kapcsolatok alakulnak ki, viselkedésük kialakult normákhoz igazodik.
A lakóotthonok helyszínének megválasztása az esetek többségében biztosítja, hogy a szülők elérhető közelségben tudhatják gyermeküket, bármikor meglátogathatják, hétvégén hazavihetik, de a gyermek mégis éli a maga önálló életét éli.
A „MÁRTON LAKÓOTTHON” működtetésének irányelvei a fentiek figyelembevételével fogalmazódtak meg. Az épülő lakóotthon az átlagos szintet meghaladó ellátási színvonalat kínál a leendő otthonlakók számára.
A lakóotthon építési munkálatai - a mellékelt fényképek szerinti fázisban tartanak: az épület tető alatt van, befejeződött a belső vakolás, a nyílászárók beszerelése a következő hetekben várható.
A „HÍD A JÖVŐBE” Alapítvány 2003. június 06-án 13.30 órai kezdettel szülői fórum keretében bővebb felvilágosítással kíván szolgálni szülőknek, szakembereknek egyaránt a lakóotthonnal, mint új gondozási formával kapcsolatban ill. konkrétan a „MÁRTON LAKÓOTTHON” működtetésének közgazdasági – pénzügyi - jogi hátteréről és az otthonba való bekerülés feltételeiről.
Kérjük az érintett szülőket, hogy minél nagyobb számban tiszteljék meg fórumunkat jelenlétükkel. A szülői fórumnak a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény ad helyet.
A felmerülő kérdéseikre - szociális, jogi, biztosítási, gyógypedagógiai ügyekben jártas szakemberektől kaphatnak szakszerű, megnyugtató válaszokat.
Megjelenésükre feltétlenül számítunk!
Dr. Fekete Gáborné
